A forradalom hétköznapjaival, az emberek hozzáállásával, az egyetemeken, üzemekben, gyárakban történő helyi eseményekkel ismerkedhet meg az érdeklődő, és képet kaphat a forradalmat követő időszakról is.
A grafikai plakát a nyomtatott képi kommunikáció leglátványosabb dokumentuma. Művészi, művelődés- és társadalomtörténeti szempontból is markáns korlenyomat. Első körben a tár gyűjteményéből az 1895-1935-ös időszak teljes magyar grafikai plakát gyűjteményegységét tárjuk a nagyközönség elé.
A Könyvjegytár tartalomszolgáltató oldalon elérhető és a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárban őrzött sok ezer darabos modern, 20–21. századi könyvjegygyűjtemény.
A Nevezetes apróságok az Országos Széchényi Könyvtár folyamatosan bővülő digitális tartalomszolgáltatása, amely lehetőséget nyújt arra, hogy az ide látogatók a hétköznapi élet nem mindennapi kiadványai: az aprónyomtatványok, plakátok és ex librisek között böngésszenek az OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtára gyűjteményéből.
A Nevezetes apróságok elnevezés az első magyar bibliográfus, Sándor István (1750-1815) emléke előtt tiszteleg, aki már az 1803-ban megjelent Magyar könyvesház című bibliográfiájában kiemelte, hogy milyen fontos szerepe lehet az aprónyomtatványoknak.
„Apróságokat is hoztam elő, annak az az oka, mert mivel már egyszer feltettem magamban, hogy valami tsak magyarúl nyomtattatott kezeimbe kerűl, azt mind feljegyzem, ezeket sem hagyhattam ki. Már pedig az Apróság is néha nevezetes. El nem hinné az Ember, mikent oldatnak fel ’s világosítatnak meg sok idő múlva az efféle megtartott ’s hátra talált Apróságokból a’ legnehezebb kérdések és kételkedések.”
